2012. október 22., hétfő

Sikila

Sikila jelentése: "tiszta, szűz"


Sumer "sikil" ("sz" hanggal): "tisztának, szűznek lenni"
 ( http://psd.museum.upenn.edu/epsd/epsd/e4877.html )

ki-sikil: "szűz lány"
nam-sikil : "tisztaság"  (nam: -ság/-ség képző)

Az -a pedig melléknév-képző a sumerben.

Képjelekkel (és a hangkötés használatával):

Atais vagy Ataisz

Atais vagy Ataisz:
Korábbi Arvisurákban előfordult az Atais, később azonban következetesen Ataisz van írva.
Paál Z. írja (1445o), hogy "a mongol Arvisurákban mindenütt Sz betűvel van írva. Így az egyöntetű z betoldások az igazságot tükrözik."

"Jézus keresztre feszítésének dátuma"


http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/05/28/megvan_jezus_krisztus_keresztre_feszitesenek_datuma/
"A geológiai kutatások, a Biblia és a zsidó naptár szerint Jézus halálának dátuma: 33. április 3."

Arvisura:
"Mózes egyik fő érdeme az volt, hogy a sémi-népek gyermekáldozatát megszüntette. Hívei nem tűrték a Szeretet tanának hirdetését és 3 évi tanítás után a názáreti Jézust a római időszámítás szerint 754. április 3-án Poncius-Pilátus helytartó engedélyével az írástudó bölcsek keresztre feszítették."

Ápr. 3. a Féran szerint Eger (!), ill. Tenisur napja.

Az idézetben "a római időszámítás szerint 754. április 3" időpontban az év sajnos nem jó. A rómaiak az időt (többek között) Róma alapításától mérték: A város alapítását a hagyomány i. e. 753. április 21-ére tette. 
(Az Arvisurában a "római időszámítás" sokszor a római keresztény időszámítást jelenti.)
Arvisura más helyein viszont látszik, hogy Jézust 33 évesen feszítették keresztre.

"A valóságban Jézus Krisztusnak a csillagok járása szerint 33 éves korában kellett meghalnia."
"A 33 éves korában keresztre feszített Nazír beavatott szellemi ereje olyan hatalmas volt, hogy a Római Birodalomban hamarosan elterjedt a keresztre feszített Jézus szereteten alapuló vallása. Ordoszból Agadiba menet, születésének 29-ik évében Uruk, azaz Erek városában megalapította az érdeknélküli szeretet vallását, amelynek a Gilgames eredetű Magyar Törzsszövetség vezetői is hívei lettek."

"Maga Nazír, akit hároméves működése után a zsidók vezetői mint lázadót keresztre feszítettek, lényegében az Úr városában született Ábrahám Úristen-hitét követte. Hetevarett templomában nevelkedve az Élisten eszméjének is hatalmába került, majd Karnakban és Ordoszban beavatott tanulmányokat végzett. Annak ellenére, hogy a hármas Istent hívő, az akkor Egyiptomban levő zsidó szektákat otthagyva Egyisten hívőként már 12 éves korában legyőzte a jeruzsálemi templomban a tévelygőket, mégis, magas kiképzése után, nem nézve három-éves működésének csodálatos tanításait, 33 éves korában a zsidó vezetés a római helytartótól kérte a keresztre feszítését. Tanai azonban elterjedtek és tanítványai megalapították a keresztény vallást, amelyik aztán a Római Birodalomban hódító vallássá változott."



Születése



A születési időpont meghatározásához  szerintem elég sokat kellene kutakodni, pl. megnézni a Kr.u. 1. körüli tavaszi újhold (és szerintem nem holdtölte) időpontokat - és más csillagászati eseményeket is, mivel az alapján is várható volt a születése. 

"Pelsőc nem akart az uruki-mani keresztény-egyháztól elszakadni, hanem Pásztó székhellyel püspökséget alapított. Szalán Tardos térségében telepítette le a Szombatvásárhelyről elmenekült uruki-mani püspököt. Ezen két püspökség között eltérések mutatkoztak. Pásztó ragaszkodott a Nazir születésének évszámaihoz, mivel a nyugati kereszténység is ezt használta. Tardos viszont kiállt a mellett, hogy az ősi hegyi-ünnepélyeken megtartott “Tűzszerzési ünnepeket" használják, mert ennek az évmeghatározása 1 évvel eltér a nyugatiakétól, ugyanis az ordoszi csillagászok kiszámították, hogy a csillagok állása szerint bölénytor- és báránytor határán kellett megszületnie a Messiásnak. Vallásuk azt tartotta, hogy a napkeleti bölcsek társaságában a születés ekkor történt meg. Viszont a pápaság ezen születési időt az Istenfiak ünnepére helyezte (december 25.), hogy a római rabszolgák minél kevesebbet ünnepelhessenek. 
 Így Pásztón a medvetor havában, míg Tardoson bölénytor havában tartották meg a Karácsonyi Jézus születését, de Tardosé volt az igaz.
Végül úgy döntöttek, hogy Medvetor havában megtartják a Tűzszerzés szerinti “Istenfiak ünnepét", míg bölény és báránytor határán a Messiás születésének gyakran változó idejét. De a pásztor népekkel még a pápák szeszélye sem bánt el, mert ha egypár hetes eltéréssel jelölték ki a Húsvét-bárány ünnepét, hát többet ünnepeltek. A valóságban Jézus Krisztusnak a csillagok járása szerint 33 éves korában kellett meghalnia."


Magyarka

Bendefy László: Kunmagyaria (A kaukázusi magyarság története) c. könyvében:

A kaukázusi magyar városa és Budapest (1941-es) méretének összevetése.
(A skála 5km-t ábrázol km-es beosztásban.)






 És egy másik kép a könyvből:





A két folyó találkozása ma:
https://maps.google.hu/maps?ll=44.822273,44.44519&spn=0.389628,0.891953&oe=utf-8&t=m&z=11&vpsrc=6

http://mapl38.narod.ru/map2/index27.html




BUDENNOVSKOE-tól 27km-re Keletre pedig egy Burgun-Madzhary nevű települést találunk.